Miért nincs sok sikeres kereskedő körülöttünk? Ha jobban utána nézünk, akkor csak olyanokat találunk a környezetünkben, akik kipróbálták a tőzsdei kereskedést, de nem voltak sikeresek. Mi lehet ennek az oka?
Tőzsde és a genetika
Az „ember” több ezer éves fejlődése során azt tanulta meg, hogy a nyereséget (pl. táplálék) azonnal el kell venni, továbbá a kockázatot, veszteséget nem viseljük jól, homokba dugjuk a fejünket, mert a tartós félelem érzet sokkal rosszabb, így ezt kerüljük, ha kell becsapjuk magunkat…
Tehát a sikeres kereskedőnek változtatnia kell a nyereség-veszteség kezelésének beépített modelljén. Ez könnyűnek tűnik, de nagyon nem az.
És akkor a genetikán túl ott vannak azok az érzelmi kérdések, amelyek az informáltságból, a tudásunk hasznosításából következnek: minél nagyobb tapasztalat, termékismeret áll rendelkezésünkre, annál jobb kereskedők leszünk, de ne gondoljuk, hogy az is igaz, hogy minél több információval rendelkezünk, annál jobb!
Komoly feladat megfelelő információhoz jutni, feldolgozni azt, tárolni, újra felidézni….Az információt – nem meglepő módon – ráadásul manipulálhatják is. A legtöbb elemzést, amit az interneten olvasunk, újságírók írják valaki „megrendelésére” vagy a weboldal „feltöltésére”. Ezek az újságírók, elemzők többnyire maguk nem kereskednek, csak okoskodnak…
Tudnunk kell, hogy az emberi agy kapacitása és feldolgozó-képessége véges, így az információk szűrésével, egyszerűsítésével és tömörítésével próbáljuk megoldani ezt a „kapacitás” problémát. A feldolgozást segíti, ha találunk szabályszerűséget, logikát az információk között, vagy esetleg egy sztorit tudunk belőle alkotni.
Különösen szeretjük a múltbeli, mással történt eseteket vagy korábbi tapasztalatainkat felhasználni a döntési folyamat során. Szabályokat alkotunk, ami csökkenti az információ komplexitását. Az így leegyszerűsített világunkban már könnyebben tájékozódunk, a szabályszerűségek és a logikai kapcsolatok miatt sokkal kiszámíthatóbbnak gondoljuk a problémát. De sajnos ilyenkor az információvesztés elkerülhetetlen és a döntés során gondot okoz.
Milyen információkat veszítünk el? Rendszerint azokat, amelyek nehezebben feldolgozhatók, nem illenek bele a történetbe, legalábbis a feldolgozás pillanatában nem látjuk az összefüggést.
A tőzsdei kereskedés során tehát kialakult sablonjaink (hívhatjuk ezt stratégiának is) alapján igyekszünk döntéseket hozni, azonban a pénz világában gyorsak a változások, egy sablon nem lesz elég, az igazi feladatot az jelenti, hogy a stratégiáinkat megfelelő időben és módon kell váltogatnunk!
Ez pedig különösen nehézzé teszi a kereskedést. A fentiekben elsősorban a rövid távú day-trade kereskedés jellemzőit vettem figyelembe, de a hosszú távú részvény befektetés esetén is sok érzelmi csapda les ránk.
Részvény befektetés
Csak egy példát említek, de az érzelmek hatása a több éves részvény vásárlási döntéseinkre ennél sokkal összetettebb.
Minden befektetőnek van egy „kép” a fejében, hogy a világ milyen irányba megy, a tőzsdék, a társadalmi- gazdasági folyamatok kedvező vagy kedvezőtlen irányultságúak-e. Ha ez az „alapállás” téves, akkor esélyünk sincs a sikeres tőzsdei szereplésre.
Melyik vállalat, ágazat növekedési kilátásai a legjobbak? Mit fognak tenni a jegybank és a kormány meghatározó figurái? Melyik brókert válasszam? Milyen devizában nyissak számlát? Hogyan kell adóznom? És folytathatnám tovább a kérdések özönét, amelyekre jó válaszokat kell adnunk, különben esélyünk sincs a nyereséges tőzsdei szereplésre.
Kezdje egy tőzsde tanfolyammal és ne a kereskedés során fizessen túl sok „tanulópénzt”.
dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850
