Az első hazai börze a Pesti Áru- és Értéktőzsde éppen 160 éve, 1864. január 18-án kezdte meg működését. Viharos időszak követte a nyitást, bár volt egy időszak, amely a magyar gazdaság legfényesebb, komoly fejlődést mutató szakasza volt – és ezt a tőzsde eredményei, működése is lekövette.
A hazai tőzsde története izgalmas és sok olyan cég és személyiség neve merül fel a múltból, akikkel/amelyekkel érdemes lenne foglalkozni, történetüket – akár a tőzsde saját története kapcsán is – felidézni. A szocializmus időszakában eltörölni igyekeztek ennek a burzsoá intézménynek még az emlékét is, de azért szívós munkával sok adatot sikerült ismerté tenni a Tőzsdemúzeum oldalán.
A tőzsde százhatvanadik évfordulójára készült el a Tőzsdemúzeum elnevezésű gazdaságtörténeti portál. A tőzsdei „Arcanum” egy olyan kezdeményezés, amely az 1864 és 1948 között virágzó magyar tőzsde cégeit, személyiségeit, árfolyamait mutatja be.
Kár, hogy a hazai tőzsde ma sok kis és kevésbé likvid részvény mellett csak pár papírt mondhat magáénak, itt lenne az ideje egy régiós tőzsde létrehozásának. Kereskedjen USA és EU részvényekkel, ETF-ekkel, jöjjön el a részvény befektetési tanfolyamra.
A múzeum virtuális, tehát egy portálon keresztül lehet megismerni többek között azt, hogy mely épületekben működött a tőzsde különböző időszakokban, milyen pénznemekben zajlott a kereskedés, kik voltak a legfontosabb személyiségei, melyek voltak a legnépszerűbb részvények.
Csak egy érdekesség – a pénznemek változása magát a kutatást, a hozamok számítását is megnehezítette, hiszen
- 1864-ben ezüstalapú osztrák forintot használtunk;
- 1892-től aranyalapú koronát;
- 1927-től bevezették a pengőt;
- majd 1946-tól jött a forint.
A sok-sok adat további kutatásokra is lehetőséget biztosít, például nagy munka volt négyezer egykori tőzsdei személyiség kapcsolatrendszerét, életútját is feltárták a kutatók.
