Magas hozamot mindenki szeretne elérni, de azt is hamar megtanuljuk, hogy ehhez kockázatot kell vállalni. Nem árt, ha az ember tisztába kerül saját magával: milyen a kockázat tűrő képességem?
Hozam és kockázat: megint az érzelmek
Mindenféle befektetésnél felmerül, hogy milyen a stressztűrő képességünk, a személyiségünk, hogyan viszonyulunk a veszteségekhez, a kockázathoz. És máris az érzelmeknél tartunk. Mohóság, félelem, harag, kíváncsiság, beképzeltség, bűntudat, biztonság, kudarc, irigység, stb. Tudomásul kell vennünk, hogy emberek vagyunk, az érzelmek minden cselekedetünkben, minden gondolatunkban jelen vannak, tehát teljesen háttérbe szorítani képtelenség őket – meg kell tanulnunk a kezelésüket.
Az a tapasztalat, hogy a legtöbbünkben a veszteségtől való félelem erősebb, mint a nyereség iránti vágy, így a kockázattűrő képességet is jobban befolyásolhatja. Amíg nem ismerjük magunkat, – pontosabban a kockázatokhoz fűződő viszonyunkat – addig jobb óvatosnak lenni. Ahogyan az életben, úgy a befektetések során is a tapasztalatok megszerzése segít a kockázatok megfelelő kezelésének kialakításában. A kisbaba eleinte nem tudja, hogy mit szabad. Megsérül, baja esik, de a tapasztalatok birtokában már legközelebb óvatos, bizonyos helyzeteket elkerül vagy jobban kezel.
Így van ez a befektetéseknél is. Sok tapasztalat vezet el bennünket oda, hogy feltárjuk a kockázati határunkat, megismerjük, hogy hogyan viseljük a stresszt, milyen módszerekkel tudjuk keretek közé szorítani a kockázatot, kezelni azt.
A megfelelő mérték és a kockázat kezelése
Azt mindenki megérti, hogy magas hozam eléréséhez vállalni kell kockázatot, de a mérték megfelelő meghatározása már nehéz dolog. Gyakori, hogy olyan magas kockázatot vállalunk, nagy összegű befektetésünknél, ami már zavaró, éjszaka nyugtalanul alszunk, sokat rágódunk a dolgon. Ezek mindenképpen olyan jelzések, amelyekre hallgatnunk kell, valószínűleg kockázatilag túl vállaltuk magunkat.
A legjobb megoldás az, ha az elvárható hozam mértékét és az annak érdekében vállalt kockázatot is megfelelően számszerűsíteni tudjuk. Sajnos ez többnyire nincs így, ezért maximum a kockázat szintjét tudjuk meghatározni. annak érdekében, hogy a vállalt kockázat ne legyen nyugtalanító, meghatározhatatlan, túl veszélyes, stb. érdemes valamilyen kockázatot mérséklő, jelző vagy kezelő megoldást alkalmazni.
Hosszú távú befektető kockázata
Természetesen termékenként is lényeges különbségek lehetnek kockázat és kockázat között. Ha már tudjuk, hogy személyiségünk, kockázati tűrőképességünk határai hol húzódnak, a befektetett tőként milyen arányát vagyunk képesek kockáztatni, akkor megfelelő eljárást is ki kell dolgoznunk, hogy a kockázati szint valóban ott húzódjon és ne következhessen be nagyobb baj.
Egy több éves tőzsdei kitettségű befektetés esetén az a szerencsés, hogy ha ez a határ valóban jól meghatározható és jócskán kívül esik a „szokásos” árfolyam hullámzások szintjénél. Fontos, hogy megfelelő megoldásunk legyen a kockázat bekövetkezésének kezelésére, stop beállítás, bróker megbízás legyen az ügylet mögött.
Véleményem szerint a jelző rendszerek, az árfolyam folyamatos figyelése nem a legjobb megoldás, hiszen váratlan esetben komolyabb ármozgások is történhetnek rövid idő alatt és akkor azokra nem tudunk időben reagálni.
A spekulatív kereskedő kockázati szintje
Egy kicsit más a forex vagy tőzsdei kereskedő kockázatkezelési eszköztára és már maga a kockázathoz fűződő viszonya is. Egy day-trader nem tűzhet ki olyan célt, hogy ne legyen veszteséges ügylete, mert rövid távra, tőkeáttét mellett, nagy kockázattal nyit pozíciókat – itt nehéz elképzelni, hogy nem lesznek veszteséges ügyletek. A kereskedési stratégiát kell úgy kialakítani, hogy megfelelően kezelni tudja a nyerő és veszteséges ügyletek arányát, mértékét. Törekednie kell arra, hogy a „végkimenetel” pozitív és a várakozásainak, a vállalt kockázatnak megfelelő legyen.
Gondolkozzunk portfólióban
A kockázatkezelés legfontosabb szabálya, hogy osszuk meg a befektetéseinket. Akármilyen jó hozam-kockázat szintet is alakítunk ki, az önmagában is kockázat, ha az összes pénzünk egy helyen, egy termékben van. Tehát osszuk meg a pénzt és eleve válasszunk több terméket, már a portfólió kialakításakor legyen egy kockázati szint, amit betartunk és a pénz nagyobb része ne legyen magas kockázatnak kitéve. (Persze vannak kivételek, egyedi tudás és élethelyzet hozhat magas kockázatú portfólió kialakítást is.)
Ha egy picit is bizonytalanok vagyunk abban, hogy a megfelelő kockázati szintet állapítottuk meg és a kockázatkezelő megoldásaink, a portfóliónk kialakítása megfelelő-e, akkor forduljunk szakemberhez és beszéljük meg akár több tanácsadóval is a befektetéseinket.
dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/4628850
