Olvastam egy érdekes cikket a visualcapitalist.com oldalon, amely a piaci időzítés egy fontos aspektusát mutatta be: kiszámolták, hogy egy 20 éves SP500-as tőzsdeindex teljesítményén mennyit ront, ha a legjobb hozamú napokat „kihagyjuk”.
A példa szerint 20 év alatt az USA legismertebb tőzsdeindex emelkedésével több mint hatszoroznánk a befektetett pénzünket.
Azonban kihagyva a 10 legjobb kereskedési napot kevesebb mint a fenti szuper hozam felére csökken a befektetésünk nyeresége, ami már csak kb. 6 százalékos éves hozamnak felelne meg. Ez a teljes kereskedési idő 0,2 százaléka a húsz év alatt.
Amennyiben a 60 legjobb hozamú napot vesszük ki a futamidőből, akkor a befektetési portfólió értéke az eredeti befektetés 40 százalékára csökken – vagyis masszív veszteségünk lesz.
Befektetés vagy kereskedés?
A fenti számítás nem kell, hogy sok következtetés levonására ösztönözzön bennünket, hiszen spekuláció az egész, számolgatás a múlt adataival. Egy dolgot azonban jól mutat: nem szabad összekeverni a befektetést és a kereskedést.
Ha részvényekbe fektetünk, akkor érdemes legalább egy 5 éves (TBSZ időszak) periódusban gondolkoznunk és csak nagyon indokolt esetben szabad adni-venni a részvényeket. Ilyen eset például, ha az adott vállalat működésében, adataiban következik be nem várt fordulat. A befektetés tehát tartós, hosszú távú elköteleződés és nem keverendő a kereskedéssel, ami egészen más műfaj.
A kereskedés már kevésbé könnyen lehatárolható fogalom, de az én szóhasználatomban okvetlenül valami nagyon rövid, inkább a day trade fogalmába tartozó valami. Más időtartam, elemzés, stratégia, termék és minden egyéb.
Másik szolgáltartónál érdemes kereskedni és befektetni. Az egyedi részvények vásárlása nem kimondottan a legjobb termékkör a kereskedés esetében, inkább befektetésre javasolt. Más a kockázatkezelés, más a piac értékelése – ami a kereskedő esetében gyors vételi megbízást megalapozó döntés lehet, ugyan abban a pillanatban egy befektető akár pont ellenkező következtetésre is juthat.
A kereskedés kockázatai
A hosszú távú részvény befektetés is kockázatokkal jár, itt is kell egy veszteség maximum (stop loss) elképzelés a fejünkben és terv a felmerülő nem kevés kockázat kezelésére.
Azonban a kereskedés során tőkeáttétes ügyleteket kötünk, amelynek következtében a kockázat hatványozódik. A piaci mozgások nagyon gyorsak, az irány megállapítása nehéz vagy gyakran lehetetlen. Az ügylet lehet, hogy csak másodpercekig van nyitva, több napra pedig már csak a nagyon profik és nagyobb tőkével rendelkezők hagynak nyitott pozíciókat.
Hogyan kell kezelni a kereskedési kockázatokat? Van jó stop-loss beállítási megoldás? Melyik termékkel érdemes kereskedni és mivel biztosan nem? Mit kell tudni a piaci időzítésről, el lehet kapni a legjobb vételi-eladási pillanatokat?
És sok más kérdés is felvetődik az emberben a kereskedés elkezdése előtt. (Ha nem, akkor eleve baj van…)
Kell a tőzsde tanfolyam
A kereskedés elkezdése technikailag nagyon egyszerű – csak letöltünk egy kereskedési felületet, megnyitunk egy számlát és akár kezdhetjük is. A legtöbben azonnal buzgón adnak és vesznek, alig értékelhető sikerrel. Idővel pedig elbukják a befizetett pénzüket. A statisztikák jól mutatják, hogy a kereskedési platformokon a lakossági ügyfelek körülbelül 70 százaléka veszít.
A kereskedést tanulni kell. Érdemes egy tőzsde tanfolyammal kezdeni, hónapokig csak demo számlán kereskedni és csak bizonyos tudás és tapasztalat birtokában nyitni egy éles számlát.
Természetesen a tőzsdei részvény vásárlás befektetési (hosszabb táv) céllal szintén olyan elemzési módszertant igényel, amit jobb tanfolyamon elsajátítani, mint az interneten összeszedni – olyan anyagokból, amelyek hasznosságát, működését nem is tudjuk felmérni.
A cikk célja, hogy kérdések feltevésére ösztönözzön, szóval bátran keressen meg és kérdezzen.
dr. Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.
