A jogalkotók még ott tartanak, hogy mit is kezdjenek a bitcoinnal, de a kripto világ ezen a kérdésen már túllépett: régóta nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem, hogy milyen lesz a jövő kripto világa?
A válasz egyre inkább abba az irányba mutat, hogy sokszínű lesz. Ahhoz, hogy felvázolhassuk a termékek sokaságát, érdemes a pénzvilágban már ismert „befektetési háromszög” kérdéskörrel sok párhuzamot felmutató “blokklánc-trilemma” kifejezést megismernünk. Ennek az a lényege, hogy a blokkláncokban fontos három elem, a decentralizáció, a biztonság és a skálázhatóság közül nem lehet mindhárom optimális szintjét egyszerre elérni. Az egyik tulajdonság növelése egy másik gyengüléséhez vezet. A blokkláncok fejlesztése sok irányba indult el és nagyrészt arról szól, hogy hogyan próbálják ezt a három feltételt optimalizálni.
Forrás: Vitalik Buterin
Az Ethereum és a Bitcoin láncok fejlesztői a biztonságos és decentralizált, de lassú megoldás mellett döntöttek még sok évvel ezelőtt. Ők az induló nagy versenyzők, de a kripto világ fejlődése nem állt meg, így a verseny most különböző, ezeket kiegészítő és alternatív blokkláncok megteremtéséért folyik. Vagyis a jó skálázhatóságért, a már elfogadható biztonság és decentralizáció mellett.
Nem szeretnék a technológiai részletekben elveszni – főleg mert nem is értek hozzá -, de pár gondolatot sorra kell vennünk, hogy eljussunk a kripto tőzsdék fogalmához.
A decentralizáció és a biztonság egyértelműen a legfontosabb sajátossága a blokkláncoknak, ebből nem igazán lehet engedni, hiszen akkor jönnek a feltört rendszerek, a csalások – amelyekből láttunk már jópárat. Ezek előtérbe helyezése mellett azonban a skálázhatóság már komoly kihívást jelent. Ez azt jelenti, hogy a lánc által kezelhető tranzakciók száma erősen korlátozottá válik. Egy centralizált fizetési rendszer (Visa például) másodpercenként 24 000 tranzakciót képes kezelni, míg a Bitcoin nem igazán képes másodpercenként hétnél több tranzakciót lebonyolítani, az Ethereum is csak 15-re képes legjobb esetben is.
A blokklánctranzakciók sebessége tehát erősen korlátozott, mivel az információkat a decentralizált hálózat résztvevőinek fel kell dolgozniuk. Ha egyre többen kezdik el használni, akkor a hálózatok egyre túlterheltebbek lesznek.
A fejlődésnek volt egy másik ága is, ami az Ethereum-klónoké és riválisoké: ezek többé-kevésbé hasonlítanak hozzá, sok megoldást átvesznek tőle és többé-kevésbé kompatibilisek is vele. (Avalanche, BSC, Fantom, Near, Polygon, Solana stb.).
És akkor most jött el az a pillanat, amikor leszakadunk végleg a technológiai kérdésekről és nézzük a blockchain termékek jövőbeli fejlődési irányait.
A kripto világ fejlődése
Az eredeti ötlet egy olyan termék létrehozása volt, amely a pénzügyi rendszertől, minden adminisztratív szereplőtől független tud lenni és biztonságos. Ilyen termékek (Bitcoin) lehetnek hosszú távú befektetési termékek alternatívái (ingatlan, arany). De a forgalomképesség, a lassú feldolgozottság miatt napi pénzügyi tranzakciók elvégzésére, komoly tőzsdei forgalomra itt nem számíthatunk.
Kialakul a kripto eszközöknek egy olyan változata, amely esetleg a mai pénz alternatívájává válhat. Ilyen fejlesztések a legtöbb jegybankban folyamatosan zajlanak, meg is fognak valósulni, hiszen a mai pénzrendszernél egyszerűbb és olcsóbb, jobban kezelhető (és sajnos befolyásolható) rendszerek lesznek. Itt azonban már a jelenlegi tudásunk szerint sérülni fog a decentralizáció szempontja.
A harmadik feljődési irány az általánosan elterjedt, gyors tranzakciókat biztosító befektetések – inkább ez már kereskedés – világa. Ezt már hívhatjuk kripto tőzsdének is, hiszen gyors és nagy tömegű tranzakció elvégzésére lesz alkalmas. Itt azonban sérül a skálázhatóság mindenképpen és a decentralizáltság sem könnyen valósítható meg. A másik komoly kérdés az – ami engem a kripto befektetések kapcsán mindig is zavart – az, hogy milyen érték testesül majd meg a termékben?
A kripto tőzsdén kereskednek majd valamivel, amiről azt gondolják, hogy kevés van belőle és így olyasmi lesz talán, mint az arany. Vagy valamivel, ami már inkább a részvényekhez hasonlít: egy termék, ami pénzt termel (kriptobányászathoz hasonló valami). Olyan terméket azonban még elképzelni is nehéz, ami kamatot (bármilyen hozamot) képes „termelni”, biztosítani anélkül, hogy saját belső értéke lenne.
Már meglévő kripto tőzsdék
A türelmes olvasó már korábban is közbe szólhatott volna, hogy máris létezik kripto kereskedés….
De ezt én nem tekintem valós tőzsdei kereskedésnek, hiszen olyan termékekkel lehet online brókereknél kereskedni, amelyek mögött nincs valódi tőzsde, hanem inkább „fogadás szerű játék” zajlik. A BTCUSD termék például egyértelműen a dollár által vezérelt és nem látok benne semmi különlegeset, csak zavaró körülményeket. Mennyi közük van ezeknek a kereskedhető termékeknek a szigorú értelemben vett kripto termékekhez? Vagy a dollárhoz, a tőzsdékhez?
De vannak bitcoin klónok, amelyekkel végképp nem tudom, hogy milyen elgondolásból kereskednek: milyen hatások érik a terméket, mikor csökken vagy emelkedik az ár?
A rendkívüli kockázatokról már nem is írok, mert úgyis folyamatosan jönnek a csőd és csalásról szóló hírek. Éppen most jelent meg az USA Felügyeleti Szervének figyelmeztetése!
Az én agyamban a hagyományos tőzsde legnagyobb előnye, hogy elérhető információk, gazdasági folyamatok hatására alakul az ár. (Persze vannak érzelmi kiugrások, de alapvetően hosszabb távon a gazdasági, vállalati események hatnak a részvényekre.) Nálunk a tőzsdei kereskedés tanfolyam keretében elsajátítható, van kialakult módszertana.
Tehát a legfontosabb kérdés szerintem nem az, hogy lesznek-e és technikailag megoldható-e a kripto tőzsdék megteremtése, hanem az, hogy mi lesz maga a termék?
A bitcoin szilárdan áll a viharban, sok előnye mellett azonban a hátrányai is láthatóak. Eközben jönnek-mennek az új klónok, de a csodára egyelőre még várni kell. Előbb lesz digitális jegybank pénz blokklánc technológia valamilyen változatát használva, mint olyan kripto tőzsde, amelyen hatalmas forgalom zajlik valamilyen valóban értékes kripto eszközzel.
