Nem álltak le a tech óriások akvizíciói a járvány időszakban sem, stabil pénzügyi helyzetükre és erőfölényükre építve rekordösszegeket fektettek be az elmúlt hat hónapban.
Az Amazon 1.4 milliárd dollárért megvásárolta az önvezető technológiát fejlesztő Zoox-t. A Zoox felvásárlásával az Amazon célja az lehet, hogy automatizálni tudja termékei eljuttatását a logisztikai elosztó központokból a vásárlók ajtaja elé. Beszállt továbbá az elektromos kisteherautót fejlesztő Rivian újabb tőkebevonási körébe is és a brit futárcégbe, a Deliveroo-ba is. Az elmúlt hónapokban az Amazon befektetett továbbá két indiai fintech csapatba, a hitel- és biztosításközvetítő platform BankBazaarba, valamint a kis- és középvállalati finanszírozással foglalkozó Capital Float-ba.
Az Apple a járvány kitörése óta hét vállalatot vásárolt fel, az időjárás-információs mobil és okosóra appot fejlesztő Dark Sky-t, a beszédfelismerő technológiát fejlesztő Voysis-t, a virtuális valóság rendezvény-streaming szolgáltató NextVR-t, a szintén VR-alkalmazásokat fejlesztő és távmunka-megoldásokban is erős Spaces-t, a vállalati mobileszköz-távfelügyeleti szoftver Fleetsmith-t, az iOS eszközökből POS-terminált varázsoló Mobeewave-t, valamint az Apple mesterséges intelligencia tudását tovább erősítő Inductive-t.
A Facebook megvásárolta a Google versenytársának számító Street View céget, a svéd Mapillary-t, amely alighanem a Facebook AR- és VR-fejlesztéseit lesz hivatott kiegészíteni. A járvány kitörése óta az egyik legnagyobb és legfontosabb tőkebefektetés is a Facebook nevéhez kapcsolódik: közel 6 milliárd dollárt fektetett az indiai mobilszolgáltató Reliance Jio-ba. A 2015-ben alapított Reliance Jio az elmúlt évek egyik legnagyobb üzleti fogadása: 30 milliárd dollárt tett fel arra, hogy a nulláról felépítsen egy egész Indiát lefedő, tisztán adathálózat-alapú mobilhálózatot. A fogadás egyelőre sikeresnek tűnik, a társaság 400 millió felhasználónál jár, és a Facebook után nem sokkal a Google is betolt a cégbe közel 5 milliárd dollárt (számos további, nemzetközi private equity befektető mellett). A Facebook befektetett továbbá a szintén indiai, oktatási startup Unacademy-be és az Indonéziában aktív közösségi futárcég Gojek-be (a PayPallal közösen).
A Google anyacég Alphabet a felhő-migrácós szolgáltató StratoZone akvizíciójával a vállalati ügyfeleket megcélzó felhőszolgáltatásait erősíti. A Google másik akvizíciója a közelmúltban a kanadai okosszemüveg-fejlesztő North volt. A Google legnagyobb tőkebefektetése a járvány kezdete óta a már említett Reliance Jio-befektetés volt. A tőkebevonással egyidőben a Reliance Jio azt is bejelentette, hogy a Google-lel közösen egy nagyon olcsó Android-mobil piacra dobásán dolgoznak, amivel az indiai mobilszolgáltató – szerintük hamarosan már félmilliárdot is meghaladó – ügyfélállományát szeretnék megcélozni. Befektettek a digitális egészségügyi szolgáltató Cityblock Health-be, az egészségbiztosítási szolgáltató Oscar Health-be, a városi rolleres Lime-ba, a Nokia mobilokat újjáéleszteni próbáló HMD-be, valamint a lakásbiztonság-technológiai szolgáltató ADT-be.
A Microsoft különösen vállalati IT-megoldás fejlesztőket vásárolt fel. Köztük volt a távközlési cégek számára teljesen virtualizált és felhőbázisú hálózati megoldásokat fejlesztő Affirmed Networks, a hasonló megoldásokat fejlesztő brit Metaswitch, az IoT-rendszerek biztonsági megoldásaira specializálódótt izraeli CyberX, a szoftverrobotokkal működési folyamatokat automatizáló Softomotive, és a mesterséges intelligencia alapú kép- és videoelemző Orions Systems is. A legjelentősebb lépés a karbonsemleges befektetési lehetőségekre fókuszáló private equity alapba történő befektetés volt (Energy Impact Partners).
Az Nvidia nem tagja a fenti nagy tech ötösfogatnak, de mindenképpen említést érdemel az ARM-akvizíciója. Egyrészt azért, mert a nagyon kedvező tőkepiaci helyzetet kihasználva az Nvidia a vételár több mint felét a toronymagas csúcson lévő saját részvényeivel fizette. Másrészt azért, mert a teljes chip-iparágat felforgató jelentőségű lehet az akvizíció. Akár hívhatnánk a chipgyártás Teslájának is, bár nagy különbség, hogy az Nvidia egyáltalán nem rendelkezik saját gyárral, mindent mások által gyártat.
A fentiekből a legfontosabb üzenet az, hogy a hosszú távú vízióval és erőforrásokkal is rendelkező vállalatok egyáltalán nem fagytak le a járvány következtében kialakult gazdasági válság során, léptek előre az üzletileg fontos területeiken, valamint lecsaptak adódó lehetőségekre is. Akár évtizedekre előre gondolkodó vállalatokról van szó, amelyek mernek és tudnak is befektetni a víziójukba, és ebben a kétségtelenül súlyos koronavírus-válság sem állította meg őket.
Gajdics Attila az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzserének írása
