A villámkereskedés mindent megváltoztatott

A nagysebességű villámkereskedés gyakorlatilag egyenlő azzal, hogy egy csomó patkányt beengedünk a magtárba – mondta Charlie Munger milliárdos befektetési guru már évekkel ezelőtt. A high frequency trading, a piacot skalpoló villámfiúk kereskedési technikája jelentősen hozzájárult az őszi turbulenciához a részvénypiacon, de általában is növeli az egyensúlytalanságokat, különösen idegesebb helyzetekben.

A korábbi, az egyensúlytalanságokat jobban kisímitó market-makerek dominálta piac átalakulása kicsit olyan, mint a csapatsportoké az elmúlt 15-20 évben: irgalmatlanul felgyorsult a játék, az atletikusság – ahogy ma már a piacon is – alapkövetelmény lett.

A piac is felgyorsult. Ahogyan a sportpályákon a sebesség fokozásával igyekeznek a gyorsabbak legyőzni a lassabb ellenfeleiket, úgy figyelhető meg ennek a jelenségnek a terjedése a globális tőkepiacokon is.

A PIACI SZEREPLŐK EGY RÉSZE EGYRE RÖVIDEBB IDEIG HAJLANDÓ CSAK A POZÍCIÓI TARTÁSÁRA. EGYES BECSLÉSEK SZERINT A MAGASFREKVENCIÁS VILLÁMÜGYLETEK (HFT, HIGH FREQUENCY TRADING) ADJÁK AZ AMERIKAI TŐZSDÉK FORGALMÁNAK A 60-70%-ÁT.

Ezeknél a megbízásoknál a tartási periódus gyakran kevesebb, mint egy másodperc. Ez az ügylettípus valamikor 2005-2007 körül jelent meg a piacokon és 2009 őszén kezdett el egyfajta árnyként uralkodni a részvénykereskedelem felett. A magasfrekvenciás villámkereskedés (HFT) térhódítása a 2008-2009-es válság óta alapvetően változtatta meg az amerikai részvénypiacok kereskedési mechanizmusát. A korábbi market-makerek által dominált kereskedésben a rendszer tompította a kialakuló rövidtávú egyensúlytalanságokat.

A JELENLEGI NAGYSEBESSÉGŰ VILLÁMKERESKEDÉS ELLENBEN FELERŐSÍTI AZ EGYENSÚLYTALAN ÁLLAPOTOKAT.

A Wall Street évtizedeken át működő jól bejáratott szisztémája volt a market-makeri rendszer. Ebben a működési mechanizmusban minden részvénynek volt egy „gazdája”, akinek az alapvető feladata volt a részvényben likviditást biztosítani. A likviditás biztosítása sokszor azt jelentette, hogy egy nagyobb eladó esetén a market-maker beállt venni, majd később napokig-hetekig terítette a papírokat, miután az eladó már nem volt jelen a piacon. Nagyobb vevő esetén pedig a market-maker eladóként lépett be a piacra, és a piacbefolyásoló eladó távozta után napokig-hetekig vette vissza az eladott részvényeket.

A MARKET-MAKEREK FOLYAMATOSAN JEGYEZTEK ÁRAT AZOKBAN A PAPÍROKBAN, AMELYEKNEK A GAZDÁI VOLTAK. ELMONDHATÓ, HOGY EZEK A SZEREPLŐK AZ ELŐZŐ VÁLSÁGIG EGYENSÚLYTALANSÁG-TOMPÍTÓ TÉNYEZŐKÉNT MŰKÖDTEK.

A valódi likviditás biztosításával tompították a részvényárfolyamok rövidtávú kilengéseit. A magasfrekvenciás villámkereskedés (HFT) ezzel szemben egy a modern technológia által biztosított úgynevezett skalpolási lehetőség a gyorsabb és jobb matematikai modelleket futtató algoritmusokat használó piaci szereplők számára. A nagysebességű villámkereskedő cégek is jegyeznek árat a piacon, ám ezt nagyon kis mennyiségekre teszik és az ezredmásodperc törtrésze alatt félreugranak a legkisebb vészhelyzetben is. Az általuk alkalmazott skalpolási technika lényege a valódi vételi és eladási megbízások kiszagolása a piacon.

A NAGYSEBESSÉGŰ VILLÁMKERESKEDÉS IGYEKSZIK A TERMÉSZETES (VALÓDI VEVŐI SZÁNDÉKKAL RENDELKEZŐ) VEVŐK ELŐL VILLÁMGYORSAN MEGVENNI A PIACON FELLELHETŐ RÉSZVÉNYEKET ÉS PÁR CENTTEL DRÁGÁBBAN A SZÁMUKRA ELADNI PÁR MÁSODPERCEN BELÜL.

A természetes eladók előtt pedig letarolja a HFT a vételi megbízásokat (ő ad el), és az eladóktól veszi vissza a részvényeket pár centtel olcsóbban. SZEMBEN A MARKET-MAKERI RENDSZERREL A MAGASFREKVENCIÁS VILLÁMKERESKEDÉS NEMHOGY LIKVIDITÁST NEM BIZTOSÍT A PIACI SZEREPLŐK SZÁMÁRA, HANEM EGYENESEN LIKVIDITÁST VON EL TŐLÜK. EZÁLTAL A PIACON, ILLETVE AZ ADOTT RÉSZVÉNYBEN BEKÖVETKEZŐ IDEGESEBB HELYZETBEN NEM TOMPÍTJA, HANEM JELENTÉKENYEN MEGNÖVELI AZ ÁRFOLYAMOK KILENGÉSÉT.

A magasfrekvenciás villámkereskedés (HFT) világát jól mutatja be Michael Lewis Villámfiúk című könyve. Számomra hosszú ideje óriási rejtély, hogy miért engedik a szabályozó hatóságok ezt a fajta skalpoló rendszert üzemelni a piacokon. Charlie Munger, az idén már 94 éves milliárdos befektetési guru a 2014-es Berkshire Hathaway befektetői konferencián Warren Buffett mellett ülve azt mondta, hogy A NAGYSEBESSÉGŰ VILLÁMKERESKEDÉS GYAKORLATILAG EGYENLŐ AZZAL, HOGY EGY CSOMÓ PATKÁNYT BEENGEDÜNK A MAGTÁRBA. Véleménye szerint a magasfrekvenciás villámkereskedés semmi jót nem tesz a civilizációval.

Nem ritka az a helyzet, hogy egy adott napon 10 millió darabos forgalommal bíró részvényben 200-300 darab vásárlásával 1%-kal kergeti fel az árat a villámkereskedők algoritmusai által a teljesítés közben őrületbe kergetett kisbefektető. Ezt nevezhetjük magasfrekvenciás maflásnak. A villámfiúk őszi turbulenciában is ott voltak – de nem csak ők okozták a heves mozgásokat A részvénypiacokon a mostani, októberi-novemberi-decemberi turbulenciában megfigyelhető villámgyors esések és emelkedések egy jelentékeny része az eleve meglévő befektetői idegességnek a nagysebességű villámkereskedés (HFT) által felnagyított és felsokszorozott hatása.

Ez maga az egyensúlytalanságfelerősítő mechanizmus. Hiba lenne azonban a mostani részvénypiacokon meglévő nagyon heves mozgásokat csak a nagysebességű villámkereskedésre fogni. Pláne azért, mert ennek a skalpoló mechanizmusnak a hatásai döntően a napon belüli kereskedés keretein belül maradnak. Napjaink korábbinál gyorsabb és hevesebb egyedi részvénymozgásai és az egyensúlytalansági helyzetek fokozódása a teljesség igénye nélkül az alábbi hatásoknak köszönhető szemben a 2008-2009-es válság előtti világgal:

• Alaphelyzetben is szinte minden folyamat felgyorsult a világban az elmúlt tíz évben. Az internet és a közösségi média térnyerésével azonos időben és globálisan zajlanak le a társadalmi és pénzügyi folyamatok.
• A részvénypiacokon drasztikusan megnőtt a nagy növekedésre árazott technológiai vállalatok súlya. Ezen részvénytársaságok jövőbeli teljesítménye nagyságrendekkel kiszámíthatatlanabb, mint a hagyományos iparágak képviselőivé. Néhány százalékpontnyi növekedési ráta változás a piaci konszenzusban azonnali 20-40%-os árfolyammozgásokhoz vezet a tech-papírokban.
• A vállalatok negyedévről-negyedévre élnek. Nincs türelmi idő senkivel szemben sem. Minden gyorsjelentésnél teljesíteni kell, különben a piac azonnal büntet.
• A befektetési alapkezelők is negyedévről-negyedévre élnek. Ami a kosárlabdában a 24 másodperces támadóidő, az a részvénypiacon a 91 nap. Egy nagyobb súlyú rosszul teljesítő részvényben benne maradni, vagy egy jól teljesítőről lemaradni érzékeny veszteség.
• A passzív befektetési formák és az indexlekövető-részvényalapok (ETF) térhódítása miatt egyre kisebb az aktívan kereskedő befektetők aránya egy adott részvényben. Emiatt egy átértékelődési helyzetben kisebb a potenciális eladók, illetve vevők száma, ami hevesebb mozgásokhoz vezet.
• Az imént említett egyensúlytalanságfokozó folyamatok önbeteljesítő hatása. A piaci szereplők egy része masszív vevőként jelenik meg egy heves emelkedésben, illetve masszív eladó lesz egy komoly esésben, mert a közelmúltban azt látták, hogy az adott pontról még sokat megy az árfolyam tovább az egyensúlytalanság irányába.
• A kontrajátékos befektetők egyre kevésbé mernek beállni az erős emelkedéseket eladni, illetve a szignifikáns eséseket megvenni, mert a részvényárfolyamokat extrém magasra rántja, illetve extrém alacsonyra tolja le az imént kifejtett mechanizmus.
• Mindenki egyszerre akar venni, illetve egyszerre akar eladni. Nagyon gyakran nincs a piacnak „másik oldala”.
  
  Lássunk egy példát
  
  Az eleve nehezen árazható chipgyártók világában is extrém 2018-as évet produkáltak az AMD részvények. A 2016 eleji 2 dollár alatti szintről 2017 februárjára 15 dollár fölé lőtt ki az árfolyam. Egy év sávozás jött 9 és 16 dollár között, majd 2018 áprilisának az elején 9 dollár felett kicsivel éves mélypontra esett a papír. Októberi gyorsjelentési reakció. Egy nap alatt 15% esés, majd 3 nap alatt újabb 15%. Visszazuhanás a korábbi sávba. Az árfolyam 24 nap alatt lefeleződik. stb…stb…
  Nincsenek szintek benne, hiszen a nagysebességű piacon az ármozgást döntően befolyásoló piaci szereplők felfelé nem állnak be a gyorsvonat elé, illetve lefelé nem próbálják meg elkapni a hulló kést. Az itt bemutatott AMD eseménysor csak egy negyedévet ölelt fel! Megállapítható, hogy az aktuális mechanizmusok által uralt piacon embertelenül nehéz dolga van a nagyobb pénzeket kezelő alapoknak. Rengeteg energiát kell fektetni a profit megőrzésére, hiszen az képes villámsebesen elolvadni és veszteségbe átcsapni. Ahogy a sportpályán kiemelten fontos a gyors visszarendeződés a támadásból a védekezésbe (transition defense), úgy lett nagy jelentősége ennek a momentumra kereskedett 21. századi tőkepiacon is.
  
  Forrás: Jónap Richárd 2018. december 19.