Látszik a járvány vége?

Érdekes világban élünk – bár én inkább a szürreális szót szoktam használni, de maradjunk a semlegesebb megfogalmazásnál.

Az alapvető pénzpiaci folyamatokat, az eseményekre adott válaszokat és azok várható hatását már sokkal többen értik, mit a 2008-as válság idején.

Azonban a pénzvilág érdekes „pálya”, amikor biztosnak tűnik valami, akkor történik a nem várt, félelmetes változás a mainstream-ben.

A FED és a válság

Ezt mindenki érti, a nagyok is e szerint viselkednek: a pénzpumpa hatására egekben a tőzsdék, főleg a tech-részvények. De mi van, ha ez a válság most más lesz?

Most a legtöbben arra számítanak, hogy a járványhelyzet kezelhető lesz, zajlik a világgazdaság újranyitása. És ennek sikeresnek kell lennie, hiszen minden kormány és jegybank ezen dolgozik, öntik a pénzt a rendszerbe – aztán majd csak lesz valami.

A járvány legnagyobb gócpontjaiban azonban ősszel vissza fog térni a félelem, ismét kiürülnek az utcák, összeomolhat a gazdaság – minden mostani próbálkozás ellenére. Lesz egy pár jó hónapunk, a bátrabbak nyaralni mennek, ismét cipőt, ruhát vásárolhatunk, meg ezer felesleges bigyót, ami a gazdaság vérkeringését életben tartja. Ja, és visszamegyünk dolgozni, minden ott folytatódik, ahol abbahagytuk két hónapja.

Mi van, ha mégsem….

Én azt tapasztalom, hogy a dolgok igenis rosszra tudnak fordulni és akkor a félelem, a média-zaj olyan mélységekbe ránthatja a világgazdaságot, amibe még 2008-ban sem volt.

A gazdasági életet normalizálni kell, mert különben abba döglünk bele, hogy leállt az élet, és nem a járványba. Tehát egy kényszerpályán mozog a világ. De a vonat a szakadék felé robog….

Képes lesz a világ az őszi járványhelyzetet jobban kezelni a tapasztalatok birtokában? Szerintem nem. Már az újraindított világgazdaság is csak „félgőzzel” fog működni, az idegenforgalom, a szolgáltatóipar, az élet számtalan területe nem képes gyors gyógyulásra, a várható kb. 10%-os gazdasági visszaesés lehet, hogy még az optimista előrejelzés.

És a járvány előtti recesszió közeli gazdasági állapot sem volt már ideális.

A legnagyobb baj az, hogy a járvány kapcsán nincsenek pontos adatok, így a gyógymód megtalálása és gyors elterjedése is csak remény, de 2021. tavaszáig nem igazán várható. Ez pedig túl sok sokk lesz a világnak.

Egy globalizált világgazdaságot ért el a járvány, olyan folyamatokat ír át, amelyek nem változtathatóak meg azonnal. A termelő-láncok átalakítása, újraindítása, a világturizmus nélküli vendéglátás, a hétköznapi életbe beépült „távolságtartás” költségei túl sokba fognak kerülni.

És akkor a hatalmas adósságok terheiről még nem is beszéltem. Hogyan cipeli a világ majd a megnövekedett államadósságok terheit, a lakosság hogyan fizeti a hiteleit? A vállalatok hogyan élik túl a hirtelen bekövetkező piaci zsugorodást? Rá fogunk döbbenni, hogy a „pénzpumpának” is vannak határai.

Én sem ismerem a válaszokat. Én is csak bizakodni tudok, hogy ne legyen igazam.

Ma sokan gondolják azt, hogy az élet mostani „látszat” normalizálódásával a járvány-ügy nagyjából véget is ért, de szerintem a „történetnek” még csak az elején járunk.