A globális piac második legnagyobb tőzsdeiskolája a tel-avivi központú cég, amelynek tulajdonosa Meir Barak.
Jól menő vállalkozóként, és a tőzsdéhez egyáltalán nem értő laikusként Meir Barak informatikai cégeket futtatott fel az izraeli és a világpiacon. Főleg online fizetési megoldásokat dolgoztak ki vállalkozásai. Tizenkét évvel ezelőtt egyik reggel – hosszú idő után – elvitte gyerekeit az óvodába, de amikor megérkeztek, kislánya szólt neki szomorúan, hogy már két éve nem oda jár. Ekkor elhatározta, hogy otthonról fog pénzt keresni, méghozzá tőzsdézéssel, és közben újra megismerkedik a családjával.
„Másfél év tanulással telt el ezután, miközben folyamatosan veszítettem a börzén, hiába akartam rájönni a fortélyokra” – magyarázza Barak. Tel-avivi felhőkarcolókra néző irodájában arról mesél, hogy miután nem sikerült magától pénzt keresnie, végül úgy döntött: költ egy kicsit még a dologra, és elment Amerikába. Arizonában egy Chris Mercer nevű tőzsdéstől kezdett tanulni. Barak szerint érdemes volt: amikor visszatért Izraelbe, még mindig nem nyert semmit a tőzsdén, de már az is nagy eredmény volt, hogy legalább nem veszített. Végül mégiscsak kezdett beindulni az üzlet.
Sőt, annyira megtetszett neki a tőzsdézés, hogy tanítani is kezdte a börzén való „játszadozást”, 2005-ben alapította meg Tradenet nevű cégét, amely időközben a második legtöbb hallgatót toborzó iskola lett a világon. Náluk csak egy kaliforniai vállalkozás nagyobb, amelyet most úgy akar utolérni Barak, hogy előbb Magyarországon, majd Közép-Európa más országaiban is ki akar építeni egy iskolahálózatot.
Barak tulajdonképpen egy sajátos technikai elemző, aki azonban nem a szokásos, fél évre vagy egy-két évre szóló tőzsdei analíziseket gyártja, hanem a pillanatnyi részvénymozgásokból von le következtetéseket. Ha észreveszi, hogy fordulat következik be a börzén, azonnal reagál, és másodpercek alatt ad-vesz részvényeket.
Barak azonban nemcsak tanít, hanem közösséget is épít. Módszere az, hogy diákjait és tanártársait is bevonja a stratégia kidolgozásába.
A Tradenet nemcsak day tradinggel foglalkozik, hanem tanítják az úgynevezett swing trade-et is. Ez azt jelenti: megpróbálnak meglovagolni olyan többnapos, akár egy-két hétig is tartó szakaszokat, amikor egy részvény nagyjából egy irányba mozog. Vagyis több napon át erősödő vagy ugyanennyi ideig gyengülő papírokra vesznek fel pozíciókat. Ilyenkor árfolyam emelkedésre, illetve csökkenésre játszanak, ez utóbbit nevezik shortolásnak, és ilyenkor is tekintélyes hasznot lehet szerezni.
A swing trade-nek van azonban egy fontos feltétele: Barakék csak olyan részvényekbe fektetnek ilyenkor, amelyek forgalma meghaladja a napi 700 ezer darab részvényt, miközben arra is ügyelnek, hogy a nagy ugrásokkal, „szakadékokkal” tarkított papírokat messziről elkerülik. Erre azért van szükség, hogy bármikor biztonságosan ki tudjanak szállni a felvett eladási vagy vételi pozíciókból, vagyis legyen kinek eladni, illetve legyen kitől vásárolni a részvényt.
A tanítási metódusba fékeket építenek be, amelyek az úgynevezett stop-loss (veszteségstoppoló) megoldásokat jelentik. Előre meghatározzák, hogy mennyit hajlandók veszíteni egy részvényen, és ha ezt az értéket eléri a kereskedés során a papír, akkor azonnal kiszállnak. A nyereségre játszva általában ennél minimum kétszer nagyobb határt szabnak, így az ideális nyereség-veszteség arány a 2:1 ráta felé tart. Minél többször kereskedik valaki a tőzsdén, annál valószínűbb, hogy megközelíti ezt az arányt. Persze ehhez helyes helyzetfelismerés is szükséges.
Forrás: Nol.hu 2009.10.24.
